Menü
1848. március 15-én az Európán végigsöprő forradalmi hullám Pest-Budát is elérte és vér nélkül győzött. Ekkor született meg az osztrákokkal szembeni követeléseket megfogalmazó ,,12 pont”, valamint ezen a napon szavalta el Petőfi Sándor a Pilvax Kávéház teraszán a Nemzeti Dalt.
A revolúció előzménye Gróf Széchenyi István 1930-ban megjelent ,,Hitel” című műve volt, mely felgerjesztette az addigra már mozgolódó, az elavult, kizsákmányoló, a hűbéri rendszert felszámolni vágyó és a Habsburg háztól függetlenedni kívánó reformistákat. Széchenyi programjának legfontosabb előirányzatai a magyar nyelv hivatalossá tétele, a jobbágyfelszabadítás, az önálló magyar országgyűlés nemzeti kormányának megteremtése, az unióra lépés Erdéllyel, a sajtószabadság, a közteherviselés bevezetése és a feudális béklyók felszámolásai voltak. A forradalmat követően vette kezdetét az osztrákokkal szembeni szabadságharc, melynek célja a nemzeti szuverenitás érvényesítése és egy polgári Magyarország megteremtése volt.
A Trianon előtti Magyarország egy soknemzetiségű állam volt, elég alapul venni a Kárpát-medencében ma élő számos nemzetet. Ennek okán értelemszerű, hogy a ’48-49es forradalom és szabadságharcban nem csupán a magukat magyarnak vallók vettek részt, hanem egyéb nemzetiségek tagjai, így a romák is.
Sárközi Ferenc a 47. zászlóaljban harcolt honvédként, cigánybandájával együtt. A Szózat szerzője, Egressy Béni finanszírozta Sárközit, hogy zenekarával teljesítsenek zenei szolgálatot a megfáradt honvédek buzdítására. Kossuth Lajos Sárközi Ferencet a szabadságharcban résztvevő ,,összes cigányzenész” főkarmesterévé nevezte ki, majd hadnaggyá léptette elő.
A felvidéki Pityó József Görgey Artúr tábornok seregében szolgált, ahová önként jelentkezett. Pityó muzsikájának misztikus erőt tulajdonítottak, s úgy gondolták, hogy az azt meghalló magyar honvédek földöntúli erővel ruházódnak fel, s végtelen bátorsággal veszik a harcot.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc romákról szóló diskurzusai között akad egy mítosz, melyet sokan vitatnak, alá nem támasztanak, ugyanakkor egy ezreket számláló roma csoport, a gábor cigányok ez alapján határozzák meg eredettörténetüket. A székelyföldi Gábor Áron a szabadságharc egyik leghíresebb alakja: ágyúöntő-mesterként és tüzér őrnagyként szolgált. Családneve miatt a gábor cigányok egy része úgy gondolja, hogy ők Gábor Áron leszármazottai, s ennek nyomán igen büszkék a Gábor vezetéknevükre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön programjainkról, híreinkről.
